Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK - TERVEK RENDSZERE http://www.termeszetor.eoldal.hu/ A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK ÉS HASZNÁLATÁNAK TERVEZÉSI RENDSZEREI A természet védelme és gazdasági hasznosítása hosszú időtávra épülő tervezési rendszereken, tervek rendszerén, terveken alapul, amelyek fő céljai: 1. a fenntarthatóság ökológiai és gazdasági vonatkozásban, 2. a természet általános védelme és kiemelt oltalma, 3. a szabályozott és szakszerű, a természetvédelmi célokkal összehangolt gazdálkodás.   A TERMÉSZETVÉDELEM TERVEZÉSI RENDSZERE NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERV A Tvt. 53. §-a szerint a természet védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos állami feladatok és politika meghatározása, a természeti és táji értékek, természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésének, értékelésének, védelmének és helyreállításának biztosítása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni. A természetvédelem tervezési rendszerének alapja a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), amelynek tartalmát a Tvt. határozza meg. A NKP országgyűlési határozat formájában kiadott 6 évre szóló országos stratégiai terv, melynek célja a fenntartható fejlődéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. A NTA a természetvédelem szakpolitikai stratégiája, a természetvédelem fő cselekvési irányait meghatározó dokumentum. A 2015 – 2020-ig terjedő 6 éves ciklus dokumentumai: ►27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015 – 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 1. melléklet: 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015 – 2020 (NKP-4) A 4. NKP melléklete: IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA-IV) ►28/2015. (VI. 17.) OGY határozat a biológiai sokféleség megőrzésének 2015 – 2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS) ►1128/2017. (III. 20.) Korm. határozat a 2017 – 2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáról Nemzeti Tájstratégia (NTS)   TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK A tágabb értelemben vett természetvédelmi kezelési tervek a védett természeti és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelésére vonatkozó, megnevezésükben, tervezési célterületükben, tartalmukban, kötelező erejükben és kiadásukban is különböző tervek. Országos jelentőségű védett természeti területre természetvédelmi kezelési terv, helyi jelentőségű védett természeti területre önkormányzati természetvédelmi (kezelési, fenntartási) terv, Natura 2000 területre pedig Natura 2000 fenntartási terv készül. Természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, a védett és a Natura 2000 terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. 1) Országos jelentőségű védett természeti területek – természetvédelmi kezelési tervek (Tvt. 36. §) Valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A természetvédelmi kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni. A természetvédelmi kezelési terv a tervezési terület (az országos jelentőségű védett természeti terület) vonatkozásában előírásokat: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá gazdálkodási korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amelyet miniszteri rendelet állapít meg. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A természetvédelmi kezelési terv tervezetét a nemzeti park igazgatóság (NPI), mint természetvédelmi kezelésért felelős szerv készíti elő, melynek keretében beszerzi a véleményeket és egyeztet az államigazgatási területi szervekkel, a települési önkormányzatokkal, a tulajdonosokkal, vagyonkezelőkkel, gazdálkodókkal és a természetvédelmi célú társadalmi szervezetekkel. 2) Helyi jelentőségű védett természeti területek – önkormányzati természetvédelmi (kezelési, fenntartási) tervek (Tvt. 36. §) Az önkormányzati természetvédelmi kezelési terv a tervezési terület (a helyi jelentőségű védett természeti terület) vonatkozásában előírásokat – a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá gazdálkodási korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket – tartalmazó dokumentum, amelyet települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzati rendelet állapít meg. A települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén a helyi jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét szakmai szempontok szerint a nemzeti park igazgatóság véleményezi. 3) Natura 2000 területek a) Országos jelentőségű védett természeti területen levő Natura 2000 területek (az országos összes Natura 2000 terület 39 %-a) – természetvédelmi kezelési tervek (lásd 1) pont alatt) b) Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek (az összes Natura 2000 terület 61 %-a) – Natura 2000 fenntartási tervek [275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. §] A Natura 2000 fenntartási terv a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló szükséges intézkedéseket állapítja meg. A tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal, a környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, a bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdekképviseleti szerveivel. A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.   AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSI RENDSZERE NEMZETI ERDŐSTRATÉGIA A tervezést is megalapozó erdészeti szakpolitikát kormányhatározattal közzétett, a 2016 – 2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Erdőstratégia  (NES) tartalmazza. A NES célja a rövid- és középtávú szakpolitikai célok meghatározása figyelemmel többek között az erdő funkciói közötti egyensúly megteremtésére, az erdei ökoszisztémák dinamikus folyamatainak összehangolására a gazdálkodással, az erdők védelmére és védelmi (természetvédelmi, környezetvédelmi, klímavédelmi) szerepének erősítésére. Az Evt. 30. §-a szerint az erdővagyon védelmét, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam erdészeti mérő- és megfigyelő rendszerrel, az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelettel, körzeti erdőtervezéssel, Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja. ADATTÁR (Evt. 38 - 39. §) Az erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása céljából a miniszter Adattárat működtet, amelynek tartalmát az Evt. határozza meg. ERDŐTERVEZÉS Az Evt. 2017. évi átfogó módosításával az erdőtervezés korábbi rendszere is újra módosításra került. 1) 10 éves körzeti erdőtervezés Erdőterv (Evt. 33. §) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetekre vonatkozóan az Evt. végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tíz évenként körzeti erdőtervezést végez, és körzeti erdőtervezési eljárásban meghatározza az erdőtervet. (A körzet a gazdálkodótól független területi állandóságot biztosítja a tervezésre.) A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje 90 nap (szeptember 1 - november 30.). 148 erdőtervezési körzet van az országban, lásd a Szakigazgatás menüpontban ERDÉSZETI HATÓSÁG cím alatt:  <a abp="1096" href="http://www.termeszetor.eoldal.hu/cikkek/szakigazgatas/">http://www.termeszetor.eoldal.hu/cikkek/szakigazgatas/</a> 2) Erdőgazdálkodói terv Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését az erdőgazdálkodó, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos (mint ügyfél) részére a határozat ügyfélre (erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre) vonatkozó részének megküldésével közli. Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik. 3) Éves erdőgazdálkodói tevékenység (Evt. 41 - 42. §) Az erdőgazdálkodó az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet [az Evt. 41. § (2) bekezdésben foglalt kivételekkel], a tevékenység megkezdését legkésőbb 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez kötheti, korlátozhatja, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén pedig megtiltja az Evt. 41. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.   A VADGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSI RENDSZERE A korábbi vadgazdálkodás tervezési rendszer átalakításra került. 2017-ben az állami tervezés változásával módosuló tervezési rendszer indult a Vtv.-t módosító 2015. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően az alábbiak szerint. A Vtv. 41. §-a szerint a vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét tájegységi vadgazdálkodási terv, hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv és éves vadgazdálkodási terv készítésével, valamint Országos Vadgazdálkodási Adattár fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával kell biztosítani. Országos Vadgazdálkodási Adattár (Vtv. 48. §) A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet, amelynek tartalmát a Vtv. 48. §-a határozza meg. VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS 1) Tájegységi vadgazdálkodási terv (Vtv. 42 - 43. §) – hosszú távú állami vadgazdálkodási tervezés A tájegységi vadgazdálkodási terv a Vtv.-ben foglalt célok megvalósítását szolgáló 20 évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás a vadgazdálkodási tájegységre. Tartalmát a Vtv. 43. §-a írja elő. (A tájegység a tervezés állandóságát biztosítja.) Tartalmazza többek között az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot, védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat, továbbá a hosszú távú természetvédelmi célokat [43. § (1) bekezdés c), e), f) pont]. A tájegységi vadgazdálkodási tervek a korábbi 10 évre szóló körzeti vadgazdálkodási terveket váltották fel 2018-ban miniszteri rendeletekben. 2016-ig az országban I – VI. vadgazdálkodási tájon belül 24 vadgazdálkodási körzet [apróvadas, nagyvadas és vegyes (átmeneti) vadgazdálkodási körzet] volt, amit a következő térkép ábrázol: <a abp="1188" href="/file/137/vadgazdalkodasi-tajak-es-korzetek.pdf">Vadgazdálkodási tájak és körzetek.pdf</a> Az új területi beosztás szerint 5 vadgazdálkodási tájon belül 52 vadgazdálkodási tájegység került kialakításra az alábbi térkép szerint: <a abp="1198" href="/file/135/tajegys-orsz-20160224.pdf">tajegys-ORSZ-20160224.pdf</a> A vadgazdálkodási tájegységek interaktív térképét pedig lásd: <a abp="1203" href="https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=11PATKsd09S7XoxyhSP4XsQEWjVQ&ll=47.18029038968226%2C19.50519200000008&z=6">https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=11PATKsd09S7XoxyhSP4XsQEWjVQ&ll=47.18029038968226%2C19.50519200000008&z=6</a> 2) Vadgazdálkodási üzemterv (Vtv. 44 - 46. §) – hosszú távú gazdálkodói tervezés A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a tájegységi vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint a vadászatra jogosult köteles gondoskodni, és a jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért. A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá, tartalmát a Vtv. 45. §-a írja elő. 2015-ben az országban ~1400 vadgazdálkodási egységben (vadászterületen) folyt a vadgazdálkodás. Az új vadászterülek kijelölése a korábbi üzemtervi ciklus lejárta miatti, a Vtv. átfogó módosításával is összefüggő 2016. évi alapvető feladat volt. 3) Éves vadgazdálkodási terv (Vtv. 47. §) – éves gazdálkodói tervezés A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legkésőbb a tárgyév február hó 15-ig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani. Az éves vadgazdálkodási terv tartalmát a Vtv. 47. §-a írja elő. Tartalmazza többek között vadfajonként az elejthető példányszámot.   A HALGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE NEMZETI HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HORGÁSZATI STRATÉGIA A halgazdálkodási szakpolitikát kormányhatározattal közzétett Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégia (NHHS) tartalmazza. Országos Halgazdálkodási Adattár A Hhvtv. 54. § (1) bekezdése szerint a miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat működtet miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján. HALGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS Halgazdálkodási terv (Hhvtv. 49. §) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá, tartalmát a Hhvtv. 49. § (3) bekezdése írja elő.    A TERVEZÉS RENDSZERE A fentiekben vázolt tervek egységes rendszert alkotnak egyrészt a hosszú távú és az éves tervek, az állami és a gazdálkodói tervek viszonylatában, tervezési folyamatukban és folytonosságukban, másrészt a védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi kezelési tervek vonatkozó előírásait beépítő és az egymással meghatározott szempontokból kapcsolódó ágazati gazdálkodási tervek viszonylatában. A természetvédelmi kezelési tervek, a körzeti erdőtervezés, a tájegységi és vadászterületi vadgazdálkodási tervezés, valamint a halgazdálkodás tervezése is olyan tervezési rendszert alkotnak tehát, amelynek tervezési folyamatai és tervei meghatározott módon kapcsolódnak egymáshoz és feltételezik egymást. A tervezés folyamatában a hatósági hatásköröket, a hatóságok, a természetvédelmi kezelő, a gazdálkodók, a helyi önkormányzatok és az érintett civil szervezetek között szükséges együttműködéseket törvényi előírások és rendeleti szabályozások állapítják meg.   VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.); 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.); 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.); 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhvtv.); 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről; 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról; 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól; 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről; 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól (vhr.); 13/2016. (III. 2.) FM rendelet a vadgazdálkodási tájegységekről; 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról; 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről; 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.   <div abp="1378" class="clear" id="a-section-cont-clear"> </div> <div abp="1380" class="message" id="mess-text"> <div abp="1381" class="inner_frame"> <div abp="1382" style="margin: 0px auto; width: 300px; text-align: right; color: rgb(198, 198, 198); font-size: 8px;">HIRDETÉS</div> </div> </div> Mon, 12 Dec 2022 10:56:28 +0100 Mon, 12 Dec 2022 10:45:23 +0100