Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK - HÍREK, ÚJSÁGOK http://www.termeszetor.eoldal.hu/ Agrárminisztérium A 2018. évi országgyűlési választások után az új Kormány megalakulása keretében Agrárminisztérium lesz a Földművelésügyi Minisztériumból a 2018-2022. közötti kormányzati ciklusban. A minisztérium vidékfejlesztési feladatai bővülni fognak. A minisztériumok számában nem lesz változás, továbbra is tíz látja el a kormányzati ágak országos feladatait, egyes esetekben új megnevezésekkel és a kormány tagjainak változó, új kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskörével. (Kelt 2018. május) Rovarvész – pusztul a rovarvilág Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám csökkenés és fajok kihalása, a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő problémája. A Földön élő fajok számát illetően különböző becslések, következtetések vannak. Kerekítve és a baktériumokat nem számítva mintegy 10 millióra tehető a fajszám, ennek kb. 15 %-a ismert. Az élővilág evolúciója következtében fajok halnak ki és új fajok keletkeznek. Az időegység alatt kihaló fajok számára vonatkozóan is eltérő adatok olvashatóak a szakirodalomban. A fajok élettartama 1-10 millió év. Ezekből az adatokból számolva évente 1-10 faj keletkezése illetve kihalása tartaná fenn a fenti fajszámot. Korunkat azonban a földtörténet hatodik nagy kihalási időszaka kezdetének jósolják, mert a kihalás összességében a fenti adat többezerszerese is lehet! <a abp="831" href="http://www.termeszetor.hu/wp-content/uploads/2017/11/kis_szarvasbogar.jpg"><img abp="833" alt="Kis szarvasbogár" src="" style="border-width: 0px; border-style: solid; width: 210px; height: 159px; margin-right: 12px; margin-left: 12px; float: right;" v:shapes="Kép_x0020_1" /></a>KIS SZARVASBOGÁR a főváros forgalmában ► (fotó: dr. Temesi Géza, Budapest XIV.) Az összes fajból mintegy 1 millió az ízeltlábúak száma. Az ízeltlábúak törzsének egyik osztályát képezik a rovarok, amelyek pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás intenzív termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdálkodásban, a nagy sebességű kaszálás (a földön fészkelő madárvilágot is károsítja), a repülőgépes szúnyogírtás, a települési fűnyírás technológiája és időpontja stb. A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevő állatok, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezzel is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, utóbbi élelemhiányt okozhat. Párhuzamos probléma az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása. Mindemellett európai kutatók felvetették az entomofágia, azaz az emberi rovarevés jövőbeni szükségességét. A természetvédelem egyik alapvető feladata kell hogy legyen a jövőben a természet általános védelme és kiemelt oltalma keretében a rovarvilág megóvása. Kerekített adatokkal országunkban 650 védett, illetve fokozottan védett rovarfaj van, ami az összes védett + fokozottan védett vadon élő állatfajok 55 %-a. A nemzeti park igazgatóságok és a megyei szinten működő területi természetvédelmi hatóságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a feladatok és a hatáskörök keretében a rovarvilág védelmére.        (Kelt 2018. január) Jogszabályi huszadik évfordulók  <img abp="943" alt="Foglalt: 20" src="" style="width: 100px; height: 55px; float: left;" />Húsz éves a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. Ez évben, január 1-jén jubilált a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése is, amiről korábbi hír szól. Az 1997. évi CLIX. törvény II. Fejezete a természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, a III. Fejezet pedig a mezei őrszolgálat tagjának intézkedési jogosultságait és kötelességeit tartalmazta. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről ..... szóló  2012. évi CXX. törvény hatályba lépésével azonban módosításra került a törvény. Azóta a két törvény együttesen szabályozza a természetvédelmi őrszolgálat és a mezei őrszolgálat tagjainak mint rendészeti feladatokat ellátó személyeknek az intézkedési jogosultságait, feladatellátásuk részletes szabályait. Az eredeti jogalkotói szándék és annak alapján a jogi tartalom a módosítással nem sérült, csupán a konkrét intézkedési jogosultságok nevesítése került át az 1997. évi CLIX. törvényből a 2012. évi CXX. törvénybe, amely további rendészeti szabályozásokat is tartalmaz. A 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a természetvédelmi őrök munkáját segítő polgári természetőrök tevékenységét szabályozza a személyi feltételektől és a polgári természetőri vizsgától a nemzeti park igazgatósággal kötendő megállapodáson és a feladatellátáson keresztül a szolgálati igazolványig és jelvényig. A miniszteri rendelet alapján polgári önkéntesek segítik a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok kis létszámú természetvédelmi őrszolgálatának természetvédelmi feladatellátását, őrszolgálati és tájékoztató munkáját. (Kelt 2017. december) Közigazgatási hatóságaink <img abp="978" alt="cimer.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/155/cimer.jpg" style="width: 60px; height: 93px;" />Az utóbbi években több szervezeti változás történt a természetvédelmi, az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági és igazgatási szervezetrendszerben. Első évének közelgő végét éli az új szervezet, ebből az alkalomból az alábbiak rövid összefoglalást és történeti visszatekintést is nyújtanak egy korábbi (2016. júliusi) hír aktualizálásával. A rendszerváltás után 1990-ben létrejött megyei közigazgatási hivatalok 2011-ig működtek, majd megalakultak a megyei kormányhivatalok. A megyei kormányhivatali rendszerben 2015-ben megszűntek az ágazati szakigazgatási szervek és átalakításra került a kormányhivatalok belső szervezete, a 2017-től bevezetett szervezeti – hatásköri módosítással pedig erősödtek a kijelölt járási hivatalok. Az erdészeti hatósági rendszer 1880-ban alakult ki az erdőfelügyelőségek létrehozásával, amelyek regionális jelleggel működtek. Hasonló volt az illetékességi helyzet a rövidebb múltra visszatekintő természetvédelmi hatóságok esetében is, amely hatáskört 1997–2005-ig a nemzeti park igazgatóságok (1997 előtt a természetvédelmi és a nemzeti park igazgatóságok) gyakorolták. 2005–2013-ig a természetvédelmi hatósági feladatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (10 KTVF), majd a vízügyi szakterület Belügyminisztériumhoz kerülése után 2013–2015-ig környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (11 KTF) látták el. 2015-ben a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatósági feladatok (az erdészeti hatóságok korábbi példájára) a megyei kormányhivatalokhoz kerültek, továbbra is megtartva azonban a felügyelőségi &bdquo;regionalitást” (11 környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatallal, a 10 erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz hasonlóan). 2017-től ezt a hatósági − igazgatási szervezetet felváltotta az új kormányhivatali rendszer mind a természetvédelmi, mind az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági hatáskörgyakorlás terén, kijelölt járási hivatalokhoz telepített hatáskörrel és megyei (az erdészet esetében továbbra is a korábbi felügyelőségi) területi illetékességekkel. A kijelölt járási hivatalok a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, illetve Budapest és Pest megye területére az Érdi Járási Hivatal. Így a természetvédelemre, a vadászatra és a halgazdálkodásra 19 járási hivatal, míg az erdészetre 10 járási hivatal gyakorolja a területi hatósági hatáskört. (Kelt 2017. október) &bdquo;Itt van az ősz, itt van újra..." – megkezdődött az új tanév <img abp="1031" alt="oszi-levelek.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/156/oszi-levelek.jpg" style="width: 126px; height: 71px; float: left;" />Költői sorokkal fogalmazva itt van az ősz, itt van újra..., vagy őszbe csavarodott a természet feje... Megkezdődött az új tanév. A tanítás, oktatás, nevelés alapvetően fontos része a környezetvédelem és a természetvédelem. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) 54 – 55. §-a tartalmazza a környezeti nevelés, képzés, művelődés környezetvédelmi törvényi szabályozásait. Ezek alapján mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére, a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése pedig elsősorban állami és önkormányzati feladat. Részleteket lásd a Kt. fenti szakaszai alatt. <div abp="1053" class="entry-content"> A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 64. § (1) – (2) bekezdései szerint a Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával − az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával − elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében a nemzeti park igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn. (Kelt 2017. szeptember) </div> Erdőtörvény módosítása   <img abp="1086" alt="magyar-kozlony.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/120/magyar-kozlony.jpg" style="width: 71px; height: 111px;" />A Magyar Közlöny 2017. évi – május 26-án megjelent – 75. száma hirdeti ki az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvényt (Módtv.). A Módtv. 90 szakasz (paragrafus) terjedelemmel módosítja a 115 szakasz terjedelmű Evt.-t, valamint 6 szakasz terjedelemmel más kapcsolódó törvényeket, köztük a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt (Tvt.), annak 33. § (4) bekezdését. Ez utóbbi szerint megszűnik, illetve alapvetően módosul a Tvt. azon húszéves előírása, amely szerint védett természet területen levő erdőben fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni. Az Evt. átfogó módosítása egyes vonatkozásokban – közvetlenül vagy közvetve – tovább erősíti szabályozásával a gazdálkodási érdekek érvényesítését a természetvédelmi célok és érdekek érvényesíthetőségének csökkenő súlya mellett. (Korábbi, 2013. évi szűk körű erdőtörvény módosítás a kerékpáros és lovas erdőturizmust helyezte a természet védelméhez fűződő érdekek elé).   A módosítások három ütemben, meghatározóan 2017. szeptember 1-jén, egyes új szabályozások 2018. január 1-jén, az Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer tekintetében pedig 2019. január 1-jén lépnek hatályba.   A Módtv.-t lásd a Magyar Közlöny 2017. évi 75. számában a 7752 – 7797. oldalig.   (Kelt 2017. június)   Húszéves a természetvédelmi törvény   <img abp="1135" alt="logo.png" class="text-picture left-float" src="/img/picture/162/logo.png" style="width: 72px; height: 72px;" />1997. január 1-jén lépett hatályba első természetvédelmi törvényünk, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.). Az eltelt húsz év alatt a Tvt. természetesen számos módosításon esett át egyes szabályozásaiban.   A két évtized több változást hozott a természetvédelem igazgatása területén. 2005-ig a nemzeti park igazgatóságok (NPI) látták el a területi (első fokú) természetvédelmi hatósági feladatokat. 2005-ben az akkori környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez került át a természetvédelmi hatósági jogkör. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KTVF,  &bdquo;KöTeViFe”)  közel egy évtizedig működtek természetvédelmi hatóságként is. 2014-től a vízügyi szakterület Belügyminisztériumhoz kerülésével a területi természetvédelmi hatósági feladatokat a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (KTF) látták el 2015-ig. 2015. április 1-től a 10 területi természetvédelmi hatóság 11 kijelölt megyei kormányhivatalhoz került. 2017. január 1-től pedig a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalai (Pest megyében és a fővárosban az Érdi Járási Hivatal) vették át a területi természetvédelmi hatósági feladat- és hatáskört megyei illetékességgel.   Változások történtek a húsz év alatt a minisztériumi irányítás terén is. 1997-ben a természetvédelemért felelős minisztérium megnevezése Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), 1998 – 2002-ig Környezetvédelmi Minisztérium (KöM), 2002 – 2010-ig pedig Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) volt. 2010-ben megszűnt a környezetvédelem és természetvédelem önálló minisztériuma, a minisztériumi szervezet átkerült a Vidékfejlesztési Minisztériumba (VM), amelynek megnevezése 2014-től Földművelésügyi Minisztérium (FM). (Kelt 2017. február) Inváziós bírság (2017. január 1-től)   A globalizáció, az egyre növekvő kereskedelem, idegenforgalom és migráció következtében a növény- és állatfajok számára lehetővé válik a terjedésüket akadályozó természetföldrajzi akadályok leküzdése és a természetes elterjedési területükön kívülre történő behurcolásuk. A globalizáció, a behurcolás, valamint a szándékos betelepítés az alapvető oka az idegenhonos inváziós fajok, az özönfajok megjelenésének. A biológiai invázió megelőzése és az özönfajok elleni védekezés egyaránt kiemelt fontosságú természetvédelmi és gazdálkodási feladat. Az özönfajok térhódítását ugyanis a természetes és a természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon.  <img abp="1263" alt="balvanyfa.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/51/balvanyfa.jpg" style="width: 140px; height: 105px;" />Idegenhonos inváziós faj (özönfaj) például a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, a zöld juhar, a fehér akác (egyben hungarikum!), a magas aranyvessző, a parlagfű, a muflon, a dámszarvas, az amur, a busa, a harlekinkatica (rémkatica), a mediterrán csiga és további több tucat, a természetes növény- és állatvilágra veszélyt jelentő növény- és állatfaj. Hazánkban még nem megtelepedett potenciálisan veszélyt jelentő inváziós faj például a nílusi lúd, a kanadai lúd, a mosómedve, a díszes ékszerteknős és a fekete amur. Az özönfajok kérdése ma már globális probléma, amely nemzetközi fellépést igényel. Nemzetközi egyezmények és az idegenhonos özönfajok szabályozására vonatkozó 2015-ben hatályba lépett EU rendelet a nemzetközi keretei az özönfajok elleni védekezésnek. A problémakörben kormányrendelet jelent meg. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet a fent említett, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Meghatározza a kormányrendelet a 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat ellátó szerveket és elrendeli azok konkrét feladat- és hatáskörét a közvetlen feladatellátást, a koordinációt és a közreműködést illetően. Ezek a szervek a természetvédelemért felelős miniszter, az országos illetékességgel első fokon eljáró természetvédelmi és más hatóság, a megyei kormányhivatal feladatköreiben eljáró járási hivatal, a nemzeti park igazgatóság, valamint további igazgatási szervek. Jogsértés szankciójaként a kormányrendelet tartalmazza a hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben elrendelhető különböző intézkedéseket, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80/A. §-a szerinti, idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírság, röviden inváziós bírság összegét pedig 10.000 – 20.000.000 Ft között határozza meg. Lásd még a Globálisan* aloldalon a Biológiai invázió című írást, valamint a JOGSÉRTÉSEK menüpontot. (Kelt 2016. december) Újabb szervezeti változások 2017. január 1-től újabb szervezeti változások várhatóak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok rendszerében a múlt évi változások után. 2015. április 1-től szűnt meg a korábbi 10 környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, és 11 kijelölt megyei kormányhivatal vette át a területi első fokú hatósági feladatokat, megtartva a regionalitást. A jövő évben bekövetkező újabb változások szerint minden megyében lesz környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóság, de a megyei kormányhivatal kijelölt járási hivatalához telepítve. Megszűnik egyben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF), és a másodfokú hatósági jogkör a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kerül. Változások lesznek az erdészeti hatóságok esetében is, ezért a másodfokú hatósági jogkört gyakorló jelenlegi NÉBIH feladat- és hatásköre is jelentősen módosul. <div abp="1352" class="entry-content"> <img abp="1354" alt="Counties of Hungary 2006.png" data-file-height="1600" data-file-width="2440" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Counties_of_Hungary_2006.png/600px-Counties_of_Hungary_2006.png" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Counties_of_Hungary_2006.png/900px-Counties_of_Hungary_2006.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Counties_of_Hungary_2006.png/1200px-Counties_of_Hungary_2006.png 2x" style="width: 190px; height: 125px; float: left;" usemap="#ImageMap_1_826042917" />Megjegyzések, visszatekintés a múltba A rendszerváltás után 1990-ben létrejött megyei közigazgatási hivatalok 2011-ig működtek, majd megalakultak a megyei kormányhivatalok. A kormányhivatali rendszerben 2015-ben megszűntek az ágazati szakigazgatási szervek és átalakításra került a kormányhivatalok belső szervezete, a további szervezeti – hatásköri tervezett módosítással pedig erősödnek a kijelölt járási hivatalok. Az erdészeti hatósági rendszer 1880-ban alakult ki az erdőfelügyelőségek létrehozásával, amelyek &bdquo;regionálisan” működtek. Hasonló volt a helyzet a természetvédelmi hatóságok esetében is, amely hatáskört 1997–2005-ig a nemzeti park igazgatóságok (1997 előtt a természetvédelmi és a nemzeti park igazgatóságok) gyakorolták. 2005–2013-ig a természetvédelmi hatósági feladatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KTVF-ek), 2013–2015-ig környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (KTF-ek) látták el. 2015-ben a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatósági feladatok (az erdészeti hatóságok korábbi példájára) a megyei kormányhivatalokhoz kerültek, továbbra is megtartva azonban a felügyelőségi regionalitást (11 környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatallal, a 10 erdészeti hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz hasonlóan). 2017-től ezt a jelenlegi hatósági - igazgatási szervezetet felváltja az új kormányhivatali rendszer mind a természetvédelmi, mind az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági hatáskörgyakorlás terén, kijelölt járási hivatalokhoz telepített hatáskörrel és megyei (az erdészet esetében továbbra is a korábbi felügyelőségi) területi illetékességekkel. (Kelt 2016. július) </div> A Föld napja A Föld bolygó 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki por és gázfelhőből, majd 1 milliárd év múlva kezdett kialakulni a bioszféra, a légkör, a vízborítás és az ózonréteg. Az életet adó Földünk felszínének területe 510 millió km², ebből szárazföld 149 millió km² (29 %), vízfelület pedig 361 millió km². Az i. sz. 2. évezred fordulójának évtizedeiben, azaz jelenünkben a szárazföldek és a vizek még egyaránt gazdag élővilággal rendelkeznek, jellemző a biológiai sokféleség, de sajnos már az élőhelyek pusztulása, a fajok veszélyeztetése és kihalása is előrehaladott. Egyre meghatározóbb nemzetközi igény és feladat ezért a bioszféra (az élet övezetének) védelme környezetvédelemmel és természetvédelemmel. A környezetvédelem és a természetvédelem két mellérendelt, de egymással összefüggő, egymásra ható és egymást részben átfedő állami és társadalmi feladat. Az intézményes természetvédelem múltja már másfél, az intézményes környezetvédelemé pedig fél évszázaddal mérhető. A természetvédelem jogi értelemben a természeti területek és értékek, a tájak és az élőhelyek általános védelmét, valamint a védett természeti területek és értékek kiemelt oltalmát jelenti. A környezetvédelem feladata a környezet elemek (levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet) védelme a szennyezés, a károsanyag-kibocsátás, a zaj, a sugárzás, a veszélyes anyagok és technológiák ellen. A környezet és a természet védelmétől a Föld és az emberiség jövője függ, amire számos jeles nap hívja fel a figyelmet. A tavaszi Föld napja és az őszi Földünkért világnap ezek között különösen jelentős. Az első Föld napja 1970-ben volt az Amerikai Egyesült Államokban. A Denis Hayes által a Föld védelmében elindított környezet- és természetvédelmi mozgalom 1990-től világmozgalommá fejlődött, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott. A 25 éves évforduló esztendejét jelképesen is jól zárta a múlt év végi párizsi klímacsúcs. Az alapvető cél a globális felmelegedésnek a kezelhető 2° C alatt tartása a bioszféra védelmével. Ennek érdekében sok mindent meg kell valósítania a Föld országainak a környezetvédelem terén és a természet eddigieknél eredményesebb megóvásával. Április 22. a Föld napja (zászlóján a Föld képe az Apolló 17-ről). E jeles nap célja: minden év tavaszán felhívni a figyelmet Földünk természetének megóvására és a környezet védelmére. Megjegyzés: a Föld napja alkalmából, 2016. április 22-én írták alá New Yorkban a párizsi klímaegyezményt (lásd alább: Párizsi klímacsúcs). Hasonló célú, de más történetű nevezetes nap a Földünkért világnap. Az IUCN, az UNEP és a WWF összefogásával született meg 1991-ben a Földünkért c. élővilág-megőrzési stratégia, amelyről 1992 óta minden év október 21-én emlékezünk meg. A cél a lakosság cselekvésre késztetése a Föld élővilágának védelme érdekében. Megjegyzés: március 21. a víz világnapja, március 22. az erdők nemzetközi napja.  A természet védelme tehát a jelen és a jövő egyik legalapvetőbb, legfontosabb feladata, aminek tudatosítása oktatási–nevelési kötelezettség, teljesítése pedig az állami intézmények hatékony működését és a civil szervezetek folyamatos aktivitását egyaránt igényli. (Kelt 2016. április) Illegális agancsgyűjtés Január végétől már sokan készülnek a hullatott szarvasagancs gyűjtésére. A gímbika február elejétől áprilisig, a gyenge bika májusban veti el agancsát, a dámbika áprilisban, az őzbak pedig ősszel. <img abp="1472" alt="hulott_agancs.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/21/hulott_agancs.jpg" style="width: 130px; height: 105px;" />A gímszarvas, a dámszarvas és az őz hullatott agancsának gyűjtése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) alapján a vadászati jog része, a vadászati jogot pedig az adott vadászterület vadászatra jogosultja gyakorolja és hasznosítja [lásd Vtv. 2. § d) pont, 3 – 4. §, 9. § (2) és (3) bekezdés]. A hullatott agancs tehát a vadászatra jogosult tulajdona, annak más általi jogosulatlan gyűjtése lopásnak minősül. A hullatott agancs akkor is a vadászatra jogosult tulajdona, ha a fellelés helye nem vadászterület. Ilyen esetben a legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultja a tulajdonos. A hullatott agancs nem a vadászatra jogosult általi vagy nem az írásbeli hozzájárulásával* történő gyűjtése értéktől függően tulajdon elleni szabálysértés vagy vagyon elleni bűncselekmény. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 177. § (1) bekezdése tartalmazza a lopás és a jogtalan elsajátítás szabálysértését, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 370. §-a pedig a lopás bűncselekményét. Utóbbi kisebb érték esetén vétségnek, nagyobb érték esetén bűntettnek minősül. A vadászterületen kívül talált agancs eltulajdonítása a lopás vagy a jogtalan elsajátítás szabálysértését vagy bűncselekményét valósítja meg. Amennyiben a lopott, talált agancs értékesítésre, piaci forgalomba kerül, úgy a Szabstv.-be vagy a Büntető Törvénykönyvbe ütköző más szabálysértés illetve bűncselekmény is megvalósulhat, beleértve az orgazdaságot is. *Megjegyzés: a hullatott agancs jogszerű gyűjtésére a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulást adhat a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.) 77. § (5) bekezdésének megfelelően. Az agancsozók gyakran megzavarják az erdőben a trófeás vadat a hullatás időszakában, hogy menekülve a faágak leverjék az agancsát, amely cselekmény nem csak a vad nyugalmát zavarja a vadászterületen, de a védett természeti területet és értéket, védett vadon élő állat élőhelyét is zavarhatja. Az is előfordul, hogy huzalokat feszítenek ki a fák között a fenti céllal, ami – főleg azoknál a fiatalabb egyedeknél, amelyek később vetnék el az agancsot – agancstő és koponyacsont sérülést, maradandó egészségkárosodást okozhat. Az agancstő sérülése után a bika már csak rendellenes fejdíszt növeszt, ami jelentős anyagi kárt okozhat a vadászatra jogosult számára a trófeaérték veszteség miatt. A Vtv. 28. § (2) – (3) bek. előírja, hogy a vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni, a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó- és táplálkozási, valamint szaporodási helyét zavarni. Aki pedig a vadat tiltott módon zaklatja, vadvédelmi bírságot köteles fizetni [Vtv. 84. § (1) f) pont]. A vadvédelmi bírságot a vadászati hatóság szabja ki, amelynek legkisebb összege 2016 júliusától 50.000 Ft-ra emelkedik. A Btk. állatkínzásról szóló 244. §-a szerint aki gerinces állat maradandó egészségkárosodását okozza, bűncselekményt, vétséget követ el. Amennyiben pedig a cselekmény következménye több állat maradandó egészségkárosodása, abban az esetben már bűntettről van szó. A védett természeti terület és érték zavarásának kérdésével a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 37. és 43. §-a foglalkozik. A problémakört csak súlyosbíthatja, hogy az erdőterületen megzavart és megriadt szarvascsapat közútra kiterelve közlekedési balesetet is okozhat! A vad és élőhelyének őrzését a vadászatra jogosult hivatásos vadászai végzik szakirányítási tevékenységük mellett, rendészeti feladatokat ellátó szakszemélyzetként. Vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal** jár el. A természetvédelmi őrzés a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatának a feladata. ** 2017. január 1-től a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, illetve Pest megyében az Érdi Járási Hivatal (Kelt 2016. január) Párizsi klímacsúcs 2015. november 30-án kezdődött az ENSZ 21. klímakonferenciája [az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (Rio de Janeiro 1992) Részes Feleinek 21. konferenciája] a Párizs környéki Le Bourget városban, amelyen 195 ország vett részt mintegy 150 állam- és kormányfővel. A konferencia célja történelmi jelentőségű globális klímavédelmi megállapodás létrehozása. Mintegy 50 évvel ezelőtt olyan változások, folyamatok kezdődtek el Földünkön, amelyek jövőbeni következménye a globális klímaváltozás, a levegő hőmérsékletének növekedése, a szélsőségek fokozódása, a tengerek savasodása, a folyók pH-jának változása, a hidegégövi jég olvadása, természeti katasztrófák, mindezek következtében pedig élőhelyek és fajok fokozott pusztulása, az erdők pusztulása, a vízhiány, a migráció és más problémák. A globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előttihez képest 2° C alatt kell tartani ahhoz, hogy a kedvezőtlen irányú változások megállíthatók, a káros folyamatok visszafordíthatók legyenek. Ennek érdekében az üvegházhatású gázok, különösen a CO2 kibocsátásának radikális és sürgős, legalább 40 %-os csökkentése szükséges élen a legnagyobb szennyező országokkal: Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal, Indiával és más gazdasági nagyhatalmakkal. A Föld népességének leggazdagabb 10 %-a felelős a globális széndioxid-kibocsátás 50 %-áért, a közlekedés leginkább környezetszennyező formája pedig a repülés. Az utóbbi két évben rekordmagasságú volt az üvegházhatású gázok kibocsátása és a hőmérséklet-emelkedés. Az emberiségnek sürgősen változtatnia kell jelenlegi felelőtlen magatartásán, mert a katasztrófa irányába haladhat. A párizsi klímacsúcs célja olyan kötelező megállapodás volt, amely a kiotói egyezményt váltja majd fel 2020-tól. A sajtó azzal a várakozással tekintett az eseményre, hogy a Föld jövője dőlhet el a világrendezvényen. Ennek megfelelően sorsdöntő jelenünk reményeként történelmi jelentőségű eredmény, olyan klímavédelmi megállapodás született a meghosszabbított csúcson, amely a felmelegedést a kezelhető 2° C alatt kívánja tartani. Cél, hogy a CO2-kibocsátás az évszázad második felére a nullához közelítsen. Problémát jelent azonban, hogy a megállapodásban foglalt kötelezéssel járó szankció elmarad. (Kelt 2015. december) Megjegyzés: a Párizsi Megállapodást 195 ország fogadta el, 2017. június 1-jéig 147 ország ratifikálta; lásd 2016. évi L. törvényt!   Gyógynövény, gomba, vadgyümölcs gyűjtése <img abp="1699" alt="medvehagyma.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/22/medvehagyma.jpg" style="width: 130px; height: 110px;" />Adóztatnák a gyógynövények természetbeni gyűjtését, tette közzé a sajtó. Tekintsük át röviden, mit szabad a természetben, és mi a jogellenes. Nagy a tájékozatlanság, ezért öt témakörben kell vizsgálni ezt a kérdést. 1. A tulajdonjog A vadon termő gyógynövény, virág, gomba, vadgyümölcs nem uratlan, nem gazdátlan természeti érték, nem is a természet ajándéka a rátaláló számára, hanem az alapvető szabály szerint a terület tulajdonosáé, illetve (ilyen vonatkozásban a tulajdonost megjelenítő) vagyonkezelőé, gazdálkodóé, jogszerű használóé. A tulajdonjog tehát a földterület tulajdonjogához kötődik. Van azonban kivétel. A védett gomba- és növényfaj egyede ugyanis állami tulajdont képez és korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül. 2. Gyűjtés, haszonvétel A természeti javak haszonvétele, gyűjtése alapvetően tulajdonosi, gazdálkodói jog. A nem védett vadon termő gomba, gyógynövény, vadgyümölcs mások általi gyűjtéséhez a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, a gazdálkodásra vonatkozó szabályozásoknak megfelelő értékesítéssel. Erdőterületen az erdei haszonvételeket (a tulajdonos nevében) az erdőgazdálkodó gyakorolja. Állami erdőben azonban az erdőtörvény korlátozza ezt az erdőgazdálkodói jogot azzal a szabályozásával, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletre történő gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését. A gyűjthető mennyiséget végrehajtási rendelet határozza meg, amely mennyiség azonban nem hozható kereskedelmi forgalomba. Nem állami erdőben bármilyen mennyiségű, állami erdőben pedig az egyéni szükséglet feletti, vagy árusítási célú gyűjtéshez az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egyéni szükségletre történő szabad gyűjtés a védett és az állami erdők országos arányából számítva összes hazai erdeinknek alig egyharmadán lehetséges, mert a többi erdő védett természeti területen levő vagy magánerdő. 3. Védett természeti terület, védett természeti érték (&bdquo;Ne vedd, védd!”) Természetvédelmi törvényi szabályozás szerint védett természeti területen a gyűjtési tevékenységhez a természetvédelmi hatóság engedélye kell, ami alól mentesítést meghatározott feltételekkel a terület természetvédelmi kezelési terve adhat. A védett gomba- és növényfajok egyedeinek gyűjtéséhez ugyancsak a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett és nem védett természeti területen, védett és nem védett erdőben egyaránt. 4. Jogsértések és jogkövetkezmények Az erdei termékek, természeti javak gyakran tárgyai az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlásának, a tulajdon elleni szabálysértésnek vagy a vagyon elleni bűncselekménynek (a lopásnak), a jogellenes forgalmazásnak és az illegális árusításnak is. A védett természeti területen történő engedély nélküli gyűjtésnek, illetve a védett növény- és gombafajok egyedei engedély nélküli gyűjtésének jogkövetkezménye a természetvédelmi hatóság által kiszabott közigazgatási bírság, a természetvédelmi bírság. Szabálysértési vagy büntető eljárás és kártérítés lehet a jogkövetkezmény a természet védelmével összefüggő különböző szabálysértések illetve a természetkárosítás bűncselekménye, valamint a tulajdon elleni jogsértések esetén. Alapvető tudnivaló, hogy nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli. 5. Őrzési feladatok A természeti területek és értékek, különösen a védett természeti területek és értékek őrzése a természetvédelmi őrök feladata. Az erdei termékek őrzését a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet látja el, a települési önkormányzatok közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken pedig a mezei őrszolgálat működhet, ugyancsak rendészeti intézkedési jogosultságokkal. A természetvédelmi őrök országos létszáma 250 fő, a rendészeti feladatokat is ellátó erdészeké 2100 fő, a mezőőröké pedig 800 fő. (Kelt 2015. november) Vadászati törvény módosítása A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) átfogó módosítása lép hatályba 2016. január 1-jétől kezdődően [lásd 2015. évi CLXXXIII. törvény (Módtv.) a cikk végén]. A módosítások különböző időpontú, négy ütemű (2016. január 1., 2016. július 1., 2017. január 1. és 2017. március 1.) hatályba lépését a Módtv. 64. §-a tartalmazza. <div abp="1842" class="entry-content"> A módosított törvényben tovább erősödik a természetvédelem és a vad védelme. Vadkárnak a vad által okozott kár 10 %-át meghaladó része minősül majd az eddigi 5 % helyett (a vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték), de ez a mérték a 0 %-hoz közelíthet, amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti az éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra vonatkozó éves elejtési tervszámokat. Mindemellett az eddigieknél még nagyobb hangsúlyt kapnak a módosított törvényben a vadkár megelőzésére vonatkozó szabályozások. Változnak a tiltott vadászati módokkal és eszközökkel, valamint a vadászat rendjével kapcsolatos előírások, továbbá a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság mértéke is (5 millió Ft felső határral). Az eddigi 10 éves körzeti vadgazdálkodási tervet 2017-től 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terv váltja majd fel, új intézmény lesz továbbá a tájegységi fővadász szakirányítási és szaktanácsadási feladatokkal. Ugyancsak változás lesz egyebek mellett a zárttéri vadtartó létesítmények törvényi szabályozása terén. A társult vadászati jogot kizárólag haszonbérlet útján lehet majd hasznosítani, a vadászati jog alhaszonbérletbe adása pedig tilos. A hivatásos vadász alkalmazásának a szabályozása és a vadászat szabályozása is módosul a törvényben. <div abp="1889" class="entry-content"> A Vtv. módosítással összefüggésben módosulnak a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) egyes szabályozásai is. Szintén változnak a végrehajtási rendeletek részletes szabályozásai, így például 2016. március 1-től egyes vadfajok vadászati idényei [a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet módosító 65/2015. (X. 26.) FM rendelet 1. melléklete szerint]. A törvénymódosítás alapján az új vadászterületek határainak megállapítását, valamint a vadászati jog gyakorlását (= a vadászatra jogosultságot) illetően 2017. március 1-jétől indul új lappal a hazai vadgazdálkodás. Lásd Módtv. Magyar Közlöny 2015. évi 182. számának 22862. oldalától. Módtv.:  <a abp="1909" href="http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15182.pdf(Kelt">http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15182.pdf</a> (Kelt 2015. november) </div> </div> Farkas lelövése <img abp="1922" alt="farkaspar.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/23/farkaspar.jpg" style="width: 130px; height: 105px;" />A farkas (Canis lupus) fokozottan védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 250.000 Ft/egyed. Elejtéséhez az 1996. évi LIII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, ami a 43. § (3) bekezdése alapján csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. Országos aláírásgyűjtés folyt a pécsi állatkertből kiszabadult farkas elpusztítója ellen. Milyen jogsértés történt, mi lehet a jogkövetkezménye a november 1-jén megtörtént farkaslelövésnek? Vizsgáljuk meg a kérdést jogi szempontból! Vonatkozó jogszabályok: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.) 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről; 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról; 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól; 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól [hatályos 2016. január 16-ig], [2016. január 16-tól: 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól]; 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről; 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) Hatáskörrel rendelkező illetékes szervek: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF), mint elsőfokú természetvédelmi hatóság, tekintettel arra, hogy fokozottan védett állatfajról van szó; Pécs Rendőrkapitányság, mint büntető ügyben eljáró elsőfokú nyomozó hatóság. A Tvt. 43. § (2)  bekezdése szerint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj: a) állományának szabályozásához; b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához .... A (3) bek. alapján a (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít, a (4) bek. alapján pedig fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. A Tvt. 80. § (1) bekezdés b) és e) pontja kivonatosan a következőként szabályoz: aki tevékenységével vagy mulasztásával a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja ....., a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni. A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki. A Btk. 242. § (1) bekezdés a) pontja szerint: aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 23. § (1) bekezdése megállapítja, hogy végszükség miatt nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (Kelt 2015. november)  &bdquo;Függőleges erdő” Az első hír egy érdekes kezdeményezést mutat be, amelynek újságírói figyelemfelkeltő megnevezése a függőleges erdő, de valójában nem erdőről, hanem &bdquo;fásításról” van szó a felhőkarcolókon. A növények az asszimilációval széndioxidot vonnak ki a levegőből és tiszta oxigént juttatnak vissza, növelik egyben a környező levegő páratartalmát és mérséklik a hőmérséklet-ingadozást, hozzájárulnak ezáltal a felmelegedés mérsékléséhez, a környezet védelméhez. Milánóban olyan ikertornyokat építettek, amelyek teraszait fák és cserjék borítják, amivel a széndioxid csökkentése és a páratartalom növelése mellett az épületek hőmérsékletét is szabályozzák. A beruházás több mint egy éve fejeződött be. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az olasz terv realizálása eddig kiállta az idő próbáját. A projekttel csökken a felhőkarcolók ökológiai lábnyoma is (lásd az alábbi kinagyítható képet). <img alt="fuggerdo" src="https://mek.oszk.hu/22400/22440/html/www.termeszetor.hu/wp-content/uploads/2015/11/fuggerdo.jpg" style="height: 246px; width: 351px;" /> Olasz tervezéssel Svájcban is hasonló, harmincemeletes toronyházat építenek a közeljövőben. Francia építésziroda által tervezett zöld irodaházon pedig a lépcsőzet és az emeletek közlekedő folyosói – kiültetett növényekkel – az épület külsején kerülnek kialakításra. A klímaváltozás, a globális felmelegedés elleni megelőző védekezés az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése, az erdőírtások megakadályozása illetve az erdőterületek növelése, a környezet és a természet védelme. A klímaváltozás következményei elleni lokális védekezésnek különböző technikai és kombinált megoldásai lehetségesek, ahogy például a fenti építészeti tervek, beruházások is mutatják.   (Kelt 2015. október)   Mon, 12 Dec 2022 10:56:25 +0100 Mon, 12 Dec 2022 10:45:23 +0100