Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK - JOGPROBLÉMÁK http://www.termeszetor.eoldal.hu/ JOGALKOTÁSI, JOGÉRTELMEZÉSI, JOGALKALMAZÁSI PROBLÉMÁK A jog egyrészt jelenti a jogszabályokat, a tárgyi jogot, másrészt a jogosultságot is, vagyis az alanyi jogot, azaz a cselekvési lehetőségeket a tárgyi jog keretei között. A JOGPROBLÉMÁK menüpont alatt a fenti című feldolgozás a természet védelmével összefüggő törvényi és rendeleti szintű <img abp="790" src="" style="width: 60px; height: 59px; float: left;" />szabályozások jogalkotási és jogértelmezési problémáival foglalkozik részben problémafelvetési, részben didaktikai céllal. Jogalkalmazási kérdésekkel, feladatokkal, megjegyzésekkel, magyarázatokkal kívánja segíteni a publikáció a hatósági és igazgatási gyakorlatot, és példákkal szolgál a helytelen szakjogi fogalomhasználatokra, megnevezésekre is. A VAD FOGALMA, TULAJDONJOGI SZABÁLYOZÁSOK A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ÖTÖDIK KÖNYV XVI. Fejezet címe: A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése. A fejezet a következőképpen szabályoz. 5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon] (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak. (2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni. Az egyes szám – többes szám problémája mellett elsősorban a fogalom tartalma az alapvető kérdés, vagyis: mit jelent a vad – vadak fogalom a magyar szaknyelvekben és a jogban? A gyűjtőfogalom a vadon élő állatfajok. A vadon élő állatfajok lehetnek kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állók (védettek vagy fokozottan védettek) és nem védettek. A nem védettek lehetnek vadászhatók (=vad), foghatók (halfajok), engedéllyel gyűjthető védettek (éti csiga, orvosi pióca), engedéllyel gyéríthető védettek (seregély, házi veréb, kárókatona, sárgalábú sirály, sztyeppi sirály, bütykös hattyú, hörcsög), valamint nem hasznosíthatók. A vadon élő állatfajok zöme ezen utolsó kategóriába tartozik. Rendszertanilag a vadon élő állatok törzshöz, osztályhoz, rendhez, családhoz, nemzetséghez, nemhez és fajhoz tartoznak. A szakmai és szakjogi értelmezés szerint vad alatt a vadászható állatfajokat és azok egyedeit értjük. A hazai vadászható állatfajok a gerincesek törzsébe, azon belül pedig a madarak és az emlősök osztályába sorolhatók. A vad lehet nagyvad és apróvad. A vad tehát a vadászható állatfajoknak és a vadászható állatfajok egyedeinek a gyűjtőfogalma. Többes száma ezért szükségtelen, a szaknyelvekben és a jogban nem használatos (kivéve Ptk.). A Ptk. a "vadak" fogalmát nem határozza meg, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LIII. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendeletei pedig a vad megnevezést kifejezetten és kizárólag a vadászható állatfajokra alkalmazzák. A hazai szaknyelvekben (biológia, zoológia, vadászat) a vad megnevezés nem használatos a nem vadászható vadon élő állatfajokra. A problémát csak bonyolítja, hogy például a rovarok, kétéltűek stb. is vadon élő állatfajok, amelyekre már a vad vagy vadak megnevezés messze nem is volna találó. Lássuk tehát a Ptk.-t! A halakkal nincs probléma, lehetnek foghatók, nem foghatók és védettek, a védett természeti értékek állami tulajdonát a Tvt. is kimondja. A halak rendszertani egység (osztály), a vadak viszont nem, ezért egyértelműen nem értelmezhető, mert vonatkozhat a vadon élő állatfajokra (a halak kivételével, mert azokat a Ptk. külön nevesíti), vagy csak a vadászható állatfajokra egyaránt. Az utóbbi értelmezés esetén a halak és a vadak tekintetében nem egységes a Ptk. fogalmi megközelítése rendszertanilag és a természetvédelmi oltalom szerint. Amennyiben mind a halak, mind a vad tekintetében a Ptk. az ágazati törvény (Hhvtv., Vtv.) alapján értelmez, akkor viszont mi a helyzet a nem védett és nem is vadászható vadon élő állatok tulajdonjogát illetően? A Ptk.-hoz fűződő indokolás alapján értelmezve a kérdést a vadak a vadon élő állatfajokat jelenti. Mivel azonban a vadak gyűjtőfogalom például a rovarvilágra, a madarakra vagy a hüllőkre stb. nem találó, a Ptk. megfelelő pontosító módosítása szükséges. Amennyiben a Ptk. 5:53. § (1) és (2) bekezdésében a vadak – vad fogalom értelmezése nem eltérő, abban az esetben pedig módosítás szükséges főleg azért, mert a vadon élő állatfajok 99,9 %-a nem ejthető el. A VADŐR MEGNEVEZÉS Kapcsolódó nem jogi, hanem gyakorlati fogalmi probléma a vadőr megnevezés. A hivatásos vadászt még ma is szokták vadőrnek nevezni, ahogy hajdanában volt is ilyen fogalom a hazai jogban is, ma már azonban nincs. A régi vadőr ma a hivatásos vadász, akinek szakmai feladatai mellett kötelezettsége a vad és élőhelyének védelme, őrzése. A ranger angol főnév fordítása a szótárak szerint egyebek mellett a vadőr. Ennek részben történelmi gyökerei, részben más okai vannak, ma már azonban helytelen. A Yellowstone Nemzeti Park megalapításakor meghatározó feladat volt ugyanis az orvvadászat megfékezése, amire akkori lovas katonákat, rangereket alkalmaztak. Afrikában a rangerek feladata a nemzeti parkokban szintén a vadon élő állatok főként orvvadászok elleni védelme – őrzése manapság is, mert hazai értelemben védettek vagy fokozottan védettek, a növények védelmének pedig gyakran nincs alapvető jelentősége. A teljességhez hozzátartozik, hogy a vadon élő állatok gyűjtőfogalma nyelvünkben nem a vad. A védett vadon élő állatokat őrző ranger megfelelő magyar fordítása ezért helyesen a természetvédelmi őr, de főleg 2013 (a 2012. évi CXX. törvény hatályba lépése) óta alkalmazható a természet őrzésével (is) foglalkozó más rendészeti személyekre (rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadászok, mezei őrszolgálat, halászati őr) is. JOGOSULATLAN VADÁSZAT ÉS ORVVADÁSZAT A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 178. §-a szerint aki idegen vadászterületen jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik a (szabálysértési elzárással is büntethető) jogosulatlan vadászat szabálysértését követi el. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 245. §-a a következőként szabályoz (orvvadászat) 245. § Aki a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el, c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlítsuk össze a Szabstv. szabályozását és a Btk. 245. § a) pontjának második fordulatát: • aki idegen vadászterületen jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, illetve • aki idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez. A Szabs.tv. szabályozása tehát a vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban levő eszközzel való tartózkodást tartalmaz, míg a Btk. a vad vadász általi elejtésére irányuló tevékenységet. Nézzünk egy konkrét példát! Aki (vadász vagy más személy) idegen vadászterületen (nem vadásznak minden vadászterület idegen) jogosulatlanul vad elejtésére alkalmas állapotban levő eszközzel (pl. vadászlőfegyverrel) tartózkodik, szabálysértést követ el, ha pedig vadász azzal vad elejtésére irányuló tevékenységet végez, akkor bűncselekményről van szó. Mi a különbség tartózkodás és a tevékenység között, hol a határ? A vadváltó melletti helyen (vagy másutt) tartózkodás is lehet elejtésre irányuló tevékenység. Gondolatolvasó bíró vagy szakértő legyen a talpán, aki helyesen dönteni tud: cserkelés, barkácsolás, gépkocsis ügyeskedés, vagy csak áthaladó illetve pihenő tartózkodásról van szó. Hol végződik a tartózkodás, hol kezdődik a tevékenység? De ennél is bonyolultabb a helyzet. A Szabstv. 2. § (4) bekezdésének szabályozása szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság (adott esetben vadvédelmi bírság) alkalmazását rendeli el [lásd Vtv. 84. § (1) bekezdés e) és g) pont]. A Vtv. 84. § e) pontja vadvédelmi bírság fizetésére kötelezi a jogosulatlanul vad elejtésére irányuló tevékenységet folytatót, míg a g) pont a jogosulatlanul vadászót. A Vtv. 84. § (4) bekezdése szerint jogosulatlan vadászat az előírt igazolások hiányában, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat a törvénynek megfelelően nem jelöli meg, amely esetekben vadvédelmi bírságot kell kiszabni. A fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység a 245. § c) pontja alatt a gerincesek megnevezés azért nem szerencsés, mert a hal- és a körszájú fajok is gerincesek. A vad természetvédelmi oltalom alatt nem álló vadászható állatfaj. A vadászat a vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenység, a vadászat tárgya tehát a vad. Az orvvadászat tárgya viszont lehet védett vagy fokozottan védett vadon élő állat is. Feladat: vesd össze a Btk. 245. §-át, a Szabstv. 178. §-át és a Vtv. 84. §-át! TÁRSULT VADÁSZATI JOG A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. (Vtv.) 12. és 13. §-ai egyebek mellett a következőként rendelkeznek a társult vadászati joggal összefüggésben. 12. § (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok ..... c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak. (2) A földtulajdonosok a vadászterület összes területe összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból. (3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösség ..... képviselője ..... képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. (12) A tulajdonosi közösség köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is.. .. 13. § ..... (2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján. Fenti szabályozások nincsenek összhangban. A vadászati jog alapvetően gyakorlással vagy hasznosítással érvényesíthető. Amennyiben társult vadászati jog esetén annak csak a hasznosítása jöhet szóba a 13. § (2) bekezdése szerint, úgy a 12. § (1), (2), (3) és (12) bekezdéseiben helytelen a vadászati jog gyakorlását szerepeltetni. A TERMÉSZETTEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI TULAJDONJOGI SZABÁLYOZÁSOK Lássunk újra egy értelmezési problémát! Vezessük le: kinek a tulajdonába tartozik a törvények szerint a földterületen levő természeti érték, a vadon élő nem védett növény (fa, cserje, gyógynövény, vadvirág, más lágyszárú növény)? A Ptk. 5:15. § [Alkotórész] szerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A Ptk. 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] azonban korlátoz: (1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed (2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. A környezet védelmének általános szabályairól szóló  1995. évi LIII. törvény  (Kt.) alkalmazásában a 4. § alapján természeti erőforrás a – mesterséges környezet kivételével – társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; környezeti elem pedig a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevő. Tehát az élővilág részét képező vadon élő élővilág, és annak részét képező vadon élő növényekre az ingatlanon fennálló tulajdonjog nem terjed ki? Ennek ellentmond a Ptk. 5:15. § mellett a Ptk. 5:51 § [Tulajdonszerzés a növedéken] is, amely alapján a föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Előfordul, hogy az egyes ágazati törvények ugyanarra a fogalomra vonatkozóan más-más értelmezést alakítanak ki. Függetlenül attól, hogy a Kt. az élővilágot is természeti erőforrásnak tekinti, a törvényelőkészítésért felelős tárca szerint nem igaz ez a Ptk.-ra, ami következik a Ptk. 5:17 § (1) bekezdéséből, illetve még inkább az 5:51. §-ból. Tehát a vadon élő növényekre is a Ptk. 5.15. § szabályozása vonatkozik. A védett természeti értékek vonatkozásában egy másik kérdés merül fel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 68. § (2) bekezdése szerint a védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll. Önként adódik a kérdés: tekintettel arra, hogy az állam osztott szervezetrendszer, ki (állami vezető), illetve mely állami szerv a tulajdonosi joggyakorló? A polgári jogviszony e területén az államot a nemzeti fejlesztési miniszter képviseli, a tulajdonosi joggyakorló pedig elvileg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (termőföld esetében az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló a földművelésügyi miniszter, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közreműködésével), de e téren speciális szabályozás érvényesül, mert egyes kérdésekben hatásköre van a természetvédelmi hatóságnak, természetvédelmi kezelő pedig a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere. Kérdések, feladatok: 1) Mit jelent a halak fogalom a Ptk.-ban és a Hhvtv.-ben, és az jogi szempontból hogyan indokolható?  2) Mit jelent a vadak, vad fogalom a Ptk.-ban és a Vtv.-ben, és az jogi szempontból hogyan indokolható?  3) Mit jelent a természeti erőforrás fogalom a Ptk.-ban és a Kt.-ben, és az jogi szempontból hogyan indokolható?  4) Vesd össze a jogosulatlan vadászat szabálysértését, a jogosulatlan vadászat közigazgatási jogi felelősségét és az orvvadászat bűncselekményét!  5) Hogyan szabályoz a jog az állami tulajdonú védett természeti értékek tulajdonosi joggyakorlója kérdésében? TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS, BEMUTATÁS  A védett természeti értékek és területek bemutatása a természetvédelmi kezelés része. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 36. § (2) bekezdése szerint ugyanis természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A védett természeti értékek és területek, Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése a nemzeti park igazgatóságok egyik alapfeladata. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 37. §-a alapján a nemzeti park igazgatóság  állami alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. Tehát a védett természeti érték, védett természeti terület bemutatását célzó valamennyi tevékenység is a természetvédelmi kezelés része, ami a nemzeti park igazgatóság feladata, kivéve a más szerv vagy természetes személy által kötelezően végzett feladatokat. Ebből következik, hogy más szerv vagy személy (nem kötelezően ellátandó) természetvédelmi bemutatási feladatot nem végezhet, az a nemzeti park igazgatóság állami alaptevékenységének körébe tartozik. Ezek a jogi alapok. A természetvédelmi bemutatás egyébként része a nemzeti park igazgatóságok sokat reklámozott ökoturisztikai tevékenységének, amit viszont a vonatkozó kormányrendelet egyáltalán nem ír elő, a fogalmat jogszabály nem határozza meg. A Tvt. 64. § (2) bekezdése azonban kimondja, hogy az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében a nemzeti park igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn. A törvényi szabályozást védett állatfajok tekintetében kormányrendelet oldja. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a – számos feltételhez kötve – lehetővé teszi a védelemben részesülő állatfaj egyede bemutatásának engedélyezését (a kormányrendelet alkalmazásában a bemutatás közszemlére tételt jelent). Sajátos a helyzet a bemutatást illetően erdőterületen. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 68. §-a szerint az erdő nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása is erdei haszonvételnek minősül. Az erdei haszonvételeket az Evt.-ben meghatározott feltételekkel az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, illetve gyakorlásának feltételeit (amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik) az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. Az erdő nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a haszonvétele, vagyis &bdquo;az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása” tehát erdei haszonvétel, amit [az Evt. 69. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően] természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az erdőgazdálkodási tevékenységgel összhangban az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja. Kérdések: 1) A nemzeti park igazgatóságok milyen mértékben látják el a természetvédelmi kezelési, azon belül a természetvédelmi bemutatási feladatokat? 2) Más természetes vagy jogi személy ill. szervezet nem végez természetvédelmi bemutatást akár üzletszerűen is? (Amely tevékenység egyébként idegenvezetésnek is minősülhet!) 3) A természeti turizmussal kapcsolatos feladatok mely szerv(ek) feladatkörébe tartoznak?   Megjegyzés a 3) kérdéshez Előrelépést jelentett, hogy a 1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer átalakításáról és a szükséges jogszabálymódosítások végrehajtásáról rendelkezett; a turizmussal kapcsolatos állami feladatok és a Magyar Turizmus Zrt. feletti tulajdonosi jogkör gyakorlása a nemzeti fejlesztési miniszter feladatkörébe kerültek, továbbá Magyar Turisztikai Ügynökség került létrehozásra turisztikai kormánybiztos kinevezésével. 2016 decemberében megszületett és hatályba is lépett a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS ÉS TERVEZÉS Speciális természetvédelmi jogi és szakmai fogalom a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) által alkalmazott &bdquo;természetvédelmi kezelés” fogalma. A kezelés fogalmát a magyar értelmező szótár a következőként magyarázza: működtet, irányít, szabályoz, használ, bánik vele, gondoz. Jelzővel, előtaggal történő konkrét szűkítéssel a kezelés fogalmát több törvény többféle értelemben alkalmazza (pl. vagyonkezelés, adatkezelés, hűtlen kezelés stb.). Lássuk a természetvédelmi kezelés fogalmát! 1. Természetvédelmi kezelés A Tvt. 36. § (2) bekezdése szerint természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A fogalom nem tévesztendő össze az állami tulajdonú természeti területek vagyonkezelésével! A Tvt. szerint tehát a természetvédelmi kezelés tárgya a védett természeti érték és a védett természeti terület. A törvényi fogalom nem terjed ki a védett természeti területnek nem minősülő, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű − Natura 2000 − területekre, amivel további, kormányrendeleti szintű szabályozások nincsenek összhangban. A természetvédelmi kezelés védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelő, a védett természeti területre és az ott található védett természeti értékekre kötelezően vonatkozó kezelést jelent. Nem védett természeti területen kijelölt Natura 2000 területen a természetvédelmi kezelés a Natura 2000 fenntartási terv mint ajánlás, iránymutatás alapján történik (lásd alább). 2. Természetvédelmi kezelő A természetvédelmi kezelő fogalmát a jog nem alkalmazza, nem határozza meg. A természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezést alkalmazza, amely fogalom tartalmát azonban szintén nem határozza meg. Értelmezhető azonban a fogalom úgy, hogy a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szerv a természetvédelmi kezelő. 2.1. Természetvédelmi kezelésért felelős szerv A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 24. §-a szerint a Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként a nemzeti park igazgatóságot (NPI) jelöli ki. Ez a szabályozás nem különbözteti meg az országos jelentőségű és a helyi jelentőségű védett természeti területet, amiből az következik, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv is a NPI. 2.2. Természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 37. § aa) pontja alapján a NPI állami alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. Ez a szabályozás sem különbözteti meg a természetvédelmi kezelési feladatok vonatkozásában az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területet, azonban az utolsó fordulat értelmezhető úgy, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési feladatainak ellátására a települési önkormányzat is köteles lehet tekintettel arra, hogy a kezelési tervet az önkormányzat állapítja meg. Fentiek alapján értelmezési problémát jelent az is, hogy a NPI természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervként természetvédelmi kezelő, vagy természetvédelmi kezelésért felelős szerv. 3. Természetvédelmi kezelési terv A Tvt. 36. § előírja, hogy valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A természetvédelmi kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni. A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben állapítja meg. 3.1. Országos jelentőségű védett természeti terület Országos jelentőségű védett természeti területre tehát a Tvt. 36. §-a alapján kötelező erejű, miniszteri rendeletben megállapított természetvédelmi kezelési terv készül, amelyet 10 évenként felül kell vizsgálni. 3.2. Helyi jelentőségű védett természeti terület Helyi jelentőségű védett természeti területre a Tvt. 36. §-a szerint ugyancsak kötelező erejű, önkormányzati rendeletben megállapított természetvédelmi kezelési terv készül, amelyet 10 évenként felül kell vizsgálni. A Tvt. 55. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. Az önkormányzati természetvédelmi tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel fogadja el. A terv előterjesztéséhez a NPI előzetes véleménye szükséges. 3.3. Natura 2000 terület Natura 2000 területre az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetési területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint természetvédelmi kezelési terv (védett természeti terület esetén), c) pontja szerint fenntartási terv készül. Utóbbi ajánlásokat, iránymutatásokat és azok megvalósításának eszközrendszerét tartalmazza. NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG (NPI), SZABÁLYSÉRTÉS, TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 7. §-a a következőként rendelkezik: az NPI a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik. A 16. Az NPI feladatai cím alatt a 37. § a szabálysértések ellenőrzési feladatát viszont már nem tartalmazza. Ugyanakkor a természetvédelmi őrökre vonatkozóan az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvény 11. § (1) bekezdése alapján a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel, vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé. A 2. § aa) pontja megállapítja, hogy a törvényben meghatározott feladatokkal összefüggő jogellenes cselekményen a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben, meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket kell érteni. A 15. § (1) bekezdése a 11. § (1) bekezdéssel nem teljes összhangban kimondja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni. Szerepel tehát a szabálysértés esetén történő intézkedés is. A 18. § (1) bekezdése szabálysértés esetén az igazoltatási jogosultságot szűkíti: a rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult, annak elkövetésével gyanúsítható személyt a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A helyszíni bírság kiszabásának jogosultságait a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény tartalmazza. Szűkíti viszont a szabálysértési tényállásokat, így a helyszíni bírság kiszabásának jogosultságát is a 2. § (4) bekezdése, amely szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK FOGALMA A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban Tvt.) Alapfogalmak cím alatti 4. § e) pontja a védett természeti érték szinonim fogalmaként vezeti be a természetvédelmi érték fogalmat a következőként: e) védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet ……… A Tvt. 24. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a 29. § (2) bekezdése  a védett természeti érték megnevezés helyett ugyancsak a természetvédelmi érték megnevezést alkalmazza a fogalomra. A Tvt. 69. § (3) bekezdése szerint a védett élő szervezetek, ásványi képződmények pénzben kifejezett értékét (Ft/egyed) a miniszter rendeletben állapítja meg. Ebből következik, hogy a védett természeti értéknek pénzben kifejezett értéke van. A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet 1. és 2. §-ának vonatkozó bekezdései is a védett természeti érték pénzben kifejezett értéke megnevezéssel szabályoznak, valamint a Btk. is ezt a megnevezést alkalmazza a természetkárosítás bűncselekményeinek meghatározása keretében a 242. § (1) bekezdésében. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. § (a továbbiakban KöM rendelet) (1) és (2) bekezdése szintén a pénzben kifejezett érték megnevezést alkalmazza a védett növény- és állatfajok egyedeire, hasonlóan a 4. § (2) és (3) bekezdés az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokra. A KöM rendelet mellékletei viszont már a természetvédelmi érték megnevezést vezetik be a pénzben kifejezett érték helyett a védett fajokat tartalmazó táblázatok fejlécében. Ennek a logikai láncnak a végeredménye így az, hogy a Tvt.-ben nevesített természetvédelmi értéknek rendeletben meghatározott természetvédelmi értéke van, tehát a fogalomnak kettős jelentése van a jogban. A hétköznapi kommunikációban ugyanakkor sajnos az eszmei érték megnevezést használják nem ritkán a természetvédelem terén dolgozók is, sőt a Wikipédia is egyelőre ezt a megnevezést alkalmazza helytelenül. Az eszmei érték megnevezést a jog több évtizeddel ezelőtt ismerte. A mai jogi szabályozást egyértelműen rendezni kellene, mert a természetvédelmi érték fogalom kettős jelentésének problémáját egy helytelen harmadik megnevezés alkalmazása tovább bonyolítja. Megjegyzések A mindennapi kommunikációban a természeti és a védett természeti érték fogalmakat nem ritkán a természeti és a védett természeti terület fogalmakat is magában foglaló gyűjtőfogalomként alkalmazzák, ami mind jogi, mind szakmai szempontból helytelen. Hasonló probléma a természetvédelmi terület (TT) megnevezés alkalmazása a védett természeti terület helyett, előbbi ugyanis csupán az egyik kategóriája az utóbbinak [három további alapkategória (NP, TK, TE) mellett].     ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELEM A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján a települési önkormányzatnak terület helyi jelentőségű védett természeti területté: természetvédelmi területté (TT) vagy természeti emlékké (TE) nyilvánítására van hatásköre. Az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti terület első fokú természetvédelmi hatósága a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző. Másodfokon a területi természetvédelmi hatóság: a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala (Pest megyében és a fővárosban az Érdi Járási Hivatal) jár el megyei (fővárosi) illetékességgel. Az országban összesen több mint 40.000 ha helyi jelentőségű védett természeti terület van, az utóbbi években az összes terület a felülvizsgálatok eredményeként eddig több mint tízezer hektárral csökkent. 2012-ben Pécsett a Bazilika alatti tömegesen látogatott területen, valamint az egyetemen a következő feliratú (alumínium) természetvédelmi táblák voltak még láthatók: TERMÉSZETI ÉRTÉK, Tanács VB aláírással. A Komlói út mellett pedig egy másik, már közel két évtizede országosan bevezetett műanyag természetvédelmi táblatípus látható 2017 tavaszán, de HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK felirattal. <img alt="TE - Pécs2" src="https://mek.oszk.hu/22400/22440/html/www.termeszetor.hu/wp-content/uploads/2017/05/TE-P%c3%a9cs2-225x300.jpg" style="height: 303px; width: 225px; float: left; margin: 6px 3px;" />Mindez azok után fordul elő, hogy a Bazilika alatti és a PTE botanikus kert területén levő táblák lecserélése állampolgári kezdeményezésre a nemzeti park igazgatóság közreműködésével megtörtént a következő feliratú szabványos táblára: TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET. Az önkormányzati rendelet is helytelenül, nem a Tvt.-nek megfelelően tartalmazta a megnevezést. Tehát adott esetben nem természeti értékről, hanem védett természeti területről, helyi jelentőségű természetvédelmi területről (TT) van szó (amelyen belül természetesen vannak természeti értékek). A Komlói útról látható tábla pedig szintén védett természeti területet, természeti emléket jelölne, ami utcai fákat és fasort jelent, a természetvédelemért felelős minisztérium által vezetett törzskönyv szerint három helyrajzi számmal, 1/150/TE/11 törzskönyvi szám alatt. A természetvédelmi hatósági tábla a védett természeti terület (NP, TK, TT, TE), és nem természeti vagy védett természeti érték megjelölésére szolgál. A védett természeti érték mindig országos jelentőségű, a védetté nyilvánítás a természetvédelemért felelős miniszter hatásköre [Tvt. 24. § (2) bekezdés]. Helyi jelentőségű védett természeti érték tehát nincs, természeti érték védetté nyilvánítása nem önkormányzati hatáskör. Önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területet (TT) és természeti emléket (TE) jelölhet ki önkormányzati rendelettel [Tvt. 24. § (1) bek. b) pont és 28. § (6) bek.]. Utóbbi esetében a TE egyedi természeti értéke, képződménye, fasora a tájvédelem természeti egyedi tájértékéhez hasonló fogalom. Az egyedi természeti érték, képződmény, fasor és a védelmét szolgáló terület megnevezése a védetté nyilvánítás után a természeti emlék, ezt a megnevezést kell hogy tartalmazza a szabványos természetvédelmi tábla és az önkormányzati rendelet is. A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja az Önkormányzatok menüpont alatt minden szükséges tudnivalóról megfelelő információkat nyújt az önkormányzatok és a jegyzők számára, többek között a helyi jelentőségű védett természeti területek táblával történő megjelöléséről is: <a abp="1901" href="http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek-tablaval-torteno-megjelolese">http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek-tablaval-torteno-megjelolese</a> Az önkormányzati rendeletek terén olyan hibák tapasztalhatóak, hogy nem az 1996. évi LIII. törvénynek és a vonatkozó kormány- és miniszteri rendeleteknek megfelelő a tartalom és a szabályozás. Emellett még az interneten is olvasható több olyan önkormányzati rendelet, amely a Tvt. vonatkozó részeit ismétli meg a helyi természetre (&bdquo;törvény rendeletesítése”). Önkormányzati rendelettel területet lehet védetté nyilvánítani (TT vagy TE) a helyrajzi szám megadásával és a természetvédelmi kezelési terv megalkotásával, nem kell megismételni magasabb szintű jogszabályok tartalmát. Utóbbiak, köztük a Tvt. az önkormányzati rendelettől függetlenül hatályosak (tárgyi és területi hatály), az említett hibák előfordulása pedig a helyi rendelet érvényességét kérdőjelezi meg. Az önkormányzati rendeletre az állami természetvédelem honlapján minta található. <a abp="1912" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?hl=hu&q=http://www.termeszetvedelem.hu/mintarendelet&source=gmail&ust=1495913756956000&usg=AFQjCNHbA8eyTyFpKFZjze7nkkf8EesXzg" href="http://www.termeszetvedelem.hu/mintarendelet" target="_blank">http://www.termeszetvedelem.hu/mintarendelet</a>. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek (TT) és a helyi jelentőségű természeti emlékek (TE) gyűjtőfogalma (ahogy az a fentiekből is egyértelmű) a helyi jelentőségű védett természeti területek, nem pedig a helyi (jelentőségű) védett természeti értékek, mint ahogy azt nem ritkán szakszerűtlenül és a hatályos joggal ellentmondóan alkalmazzák. A fent vázolt önkormányzati problémákért az illetékes önkormányzati jegyzőn kívül részben a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot is szakmai és jogi felelősség terheli [lásd Tvt. 25. § (2), (3) és (4) bekezdések, valamint 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 24. §]. Magyarország Alaptörvénye is előírja, hogy önkormányzati rendelet más jogszabályokkal nem lehet ellentétes [lásd: A helyi önkormányzatok, 32. cikk (3)].     Mon, 12 Dec 2022 10:56:25 +0100 Mon, 12 Dec 2022 10:45:23 +0100