Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK - JOGGYAKORLAT http://www.termeszetor.eoldal.hu/ A menüpont alatti összeállítás célja választott témakörökben oktatási joggyakorlat: törvényi rendelkezések tanulmányozása, pontos jogszabály-értelmezés a jogalkalmazás elősegítésére szakterületi törvények, a Büntető Törvénykönyv és a szabálysértési törvény együttes összefüggő kezelésével, oktatói felvezetéssel és oktatói – hallgatói interaktív feldolgozással. A joggyakorlat egyaránt elősegíti az ismeretek megszilárdítását és a hallgatók ellenőrzését. <img abp="782" alt="hoviragszonyeg--foto-megyeri-szabolcs.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/168/hoviragszonyeg--foto-megyeri-szabolcs.jpg" style="width: 150px; height: 98px;" />VÉDETT TERMÉSZET (Hóvirágos erdő, fotó: Megyeri Szabolcs) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.) TERMÉSZETVÉDELMI BÍRSÁG Tvt. 80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; c) védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; d) védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  (Szabs.tv.) A Szabs.tv. 2. § (4) bekezdése szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. 141. TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS 187. § (1) Aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) TERMÉSZETKÁROSÍTÁS (kivonat) 242. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) ..... jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, a) hogy az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. 243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E R D Ő 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.) ERDEI HASZONVÉTELEK Az erdei haszonvételek általános szabályai <img abp="960" alt="bukkos.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/164/bukkos.jpg" style="width: 150px; height: 105px;" />(Bükkös erdő) 68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen: a) a fakitermelés; b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen; d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése; e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése; g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; h) a méhészeti tevékenység; i) a fenyőgyanta gyűjtése; j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése; k) az erdei legeltetés; l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása; m) az erdei forrásvíz hasznosítása. 69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget. (2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. (4) Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. (5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja. (6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. (7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását. ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG (kivonat) 108. § (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti; [61. § (1) Tilos erdőben: c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.] d) az Evt.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti; g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti. [68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen: d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése.] (3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha a) erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították; b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került; c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 ha-t meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabs.tv.) A Szabs.tv. 2. § (4) bekezdése szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. 132. A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉS 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. (3) Aki a kulturális örökség védett elemeit, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. 196. ERDŐRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉS 242. § (1) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén gazdasági vagy műszaki célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít, megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít, szabálysértést követ el. (2) Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el. (2a) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírásokat megszegi, közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyat helyez el, vagy a gyújtott tűz őrzéséről, valamint annak a – helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el. (2b) Aki az erdőgazdálkodásért felelős miniszter vagy az erdészeti hatóság által elrendelt tűzgyújtási tilalom hatálya alatt a tűzgyújtási, tűzvédelmi előírásokat megszegi, szabálysértést követ el. (3) Az (1) - (2b) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. 197. ERDEI HASZONVÉTELEK JOGOSULATLAN GYAKORLÁSA 243. § (1) Aki a) erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket - a fakitermelés, a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása, valamint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése kivételével - jogszerűtlenül gyakorolja, b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdei faválasztékot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szállítójegy nélkül szállít, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Lopás 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen, vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el. V A D 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.) <img abp="1209" alt="aranysakal_kzs.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/163/aranysakal_kzs.jpg" style="width: 150px; height: 100px;" />(Aranysakál, fotó: dr. Kalotás Zsolt) A Vtv. 1. § (2) bekezdése alapján: vad = természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajok. 56. § (1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. 9. § (1) A vad az állam tulajdonában van. (2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával - utánkeresés során ejtik el, vagy elhullottan fellelik. VADVÉDELMI BÍRSÁG (kivonat) 84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni: c) aki a vadat szándékosan kínozza; e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el, illetve jogosulatlanul a vad elejtésére irányuló tevékenységet folytat; g) aki jogosulatlanul vadászik ... A Vtv. 84. § (4) bekezdése szerint jogosulatlan vadászat az előírt igazolások hiányában, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat a törvénynek megfelelően nem jelöli meg, amely esetekben vadvédelmi bírságot kell kiszabni. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabs.tv.) A Szabs.tv. 2. § (4) bekezdésének szabályozása szerint azonban nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság (adott esetben vadvédelmi bírság) alkalmazását rendeli el. 133. JOGOSULATLAN VADÁSZAT A Szabs.tv. 178. §-a szerint aki idegen vadászterületen jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, a jogosulatlan vadászat szabálysértést követi el. Lásd Vtv. 84. § (1) bekezdés g) pont alatt is: jogosulatlan vadászat. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) XXIII. FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ORVVADÁSZAT 245. § Aki a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el, c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység a 245. § c) pontja szerint csak akkor orvvadászat bűntette, ha az tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon, vagy vadászati kíméleti területen történik, bár ezt az értelmezést az illetve kötőszó kissé bizonytalanná teszi. A gerincesek megnevezés pedig azért nem teljesen szerencsés, mert a hal- és a körszájú fajok is gerincesek. A vad kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló vadászható állatfaj. A vadászat a vad elejtésére irányuló tevékenység, a vadászat tárgya tehát a vad. Az orvvadászat tárgya viszont lehet védett vagy fokozottan védett vadon élő állat is. ÁLLATKÍNZÁS 244. § (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza … vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. H A L 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhvtv.) <img abp="1368" alt="horgaszat.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/165/horgaszat.jpg" style="width: 150px; height: 90px;" /> A Hhvtv 2. § 9. pont alapján halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. A 2. § 16. pont alapján horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben a Hhvtv-ben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása. 14. A horgászat és a halászat rendje 45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a halfogásra jogosított okmányokat. (3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül. (4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül. HALVÉDELMI BÍRSÁG (kivonat) 67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a) a jogosulatlanul horgászó, b) a jogosulatlanul halászó, c) a fogási napló vezetését elmulasztó ... személlyel szemben. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabs.tv.) A halgazdálkodási vízterületek partján a horgászattal is összefüggésben gyakori probléma a szemetelés. A Szabs.tv. ebben a vonatkozásban két alapvető szabályozást tartalmaz, 150. Köztisztasági szabálysértés és 141. Természetvédelmi szabálysértés cím alatt. 150. KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYSÉRTÉS (kivonat) 196. § (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi … szabálysértést követ el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot. A vonatkozó természetvédelmi szabálysértést lásd VÉDETT TERMÉSZET fejezetcím alatt: Szabs.tv. 141. TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS, 187. § (1) bekezdés b) pontban. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) ORVHALÁSZAT 246. § Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve - halfogásra irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.   Szabálysértés - bűncselekmény Az alábbiak a szabálysértés és a bűncselekmény törvényi meghatározásait foglalják össze. 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 1 – 2. § Szabálysértés a szabálysértési törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. 2012. évi C. törvény (Btk.) 4 – 8. § Bűncselekmény az a szándékosan vagy − ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli − gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Szabálysértési - bűncselekményi értékhatárok Szabálysértési értékhatár: – 50.000 Ft-ig Bűncselekményi értékhatárok ► kisebb érték: 50.001 – 500.000 Ft ► nagyobb érték: 500.001 – 5.000.000 Ft ► jelentős érték: 5.000.001 – 50.000.000 Ft ► különösen nagy érték: 50.000.001 – 500.000.000 Ft ► különösen jelentős érték: 500.000.001 Ft-tól Védett természeti értékek (élő szervezet) esetében a pénzben kifejezett értéktől függ a bűncselekmény értékhatára: ► 100.000 Ft pénzben kifejezett értéktől (1–3 év szabadságvesztés) ► 500.000 Ft-tól (növények), illetve 2.000.000 Ft-tól (állatok) (1–5 év szabadságvesztés) Elévülések Közigazgatási jogi felelősség (jogsértés megállapítására és közigazgatási bírság kiszabására irányuló közigazgatási hatósági eljárás indíthatóságának) elévülése A Tvt. 80. § (3) bekezdése szerint természetvédelmi bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.  A halgazdálkodási hatóság esetében a Hhvtv. 64. § (2) bekezdése másként rendelkezik, mert a cselekmény elkövetésétől számított három év a jogkövetkezmény halgazdálkodási hatóság általi alkalmazhatóságának a határideje. Hasonló a helyzet a Vtv. szabályozásában is, amelynek alapján a Vtv. szerinti jogkövetkezmény (pl. vadgazdálkodási bírság, vadvédelmi bírság) alkalmazásának nincs helye a jogkövetkezmény alapjául szolgáló tény bekövetkezésétől számított három éven túl. Szabálysértési felelősség elévülése A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrel szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 6. § (1) bekezdése szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés), a (6) bekezdés pedig megállapítja, hogy a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Bűncselekmény büntethetőségének elévülése A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. § (1) bekezdése alapján a büntethetőség – a (2) - (3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.   A természetben folytatott gazdálkodás jogi alapvetései A TERMÉSZETHASZNÁLAT menüpont alatti ismeretek, valamint a PPT. ELŐADÁSOK menüpont Természetvédelem vgf című prezentációja természethasználat ágazataival foglalkozó részének összefoglalására, megerősítésére is szolgálhat az alábbi didaktikai táblázat. <a abp="1685" href="http://www.termeszetor.eoldal.hu/file/256/termeszetgazdalkodas-alapvetesei.pptx">Természetgazdálkodás alapvetései.pptx</a> Mon, 12 Dec 2022 10:56:25 +0100 Mon, 12 Dec 2022 10:45:23 +0100